Keresés | Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár

Tartalom(rövid ): Az írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

magyar irodalom, történelmi regény, életrajz, Gulácsy I., Magyarország története, regény formájában, 17. század, 16. század, Erdély, férfi főszereplő, király, klasszikus, középkor, magyar, magyar nyelvű, magyar szerző, Magyarország, történelmi regény

ETO:

894.511-311.6, 894.511(092)Gulácsy I., 943.9"16"(0:82-31),

Példányok:

1 db

Rekordlink:

LINK

Korábbi használat

MEK

Wiki

moly.hu

Google könyvek

Annotációk / Vélemények

Szerzőről szóló művek

Szerző további művei

Könyv

Raktári jelzet:

G 71

Cím:

Nagy Lajos király : Regény

Szerzők:

Gulácsy Irén (1894-1945) ; [az utószó Hegedűs Géza munkája]

Közreműködők:

Gulácsy Irén (1894-1945) (elsődleges szerző), Hegedüs Géza (1912-) (utószó), Szakály Ferenc (1942-) (jegyzetekkel ellátta)

Megjelenés:

Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986

Terjedelem:

693 p. 23 cm

Terjesztés:

ISBN 963-15-3228-3 kötött : 164,- Ft

Sorozat:

Kentaur könyvek, ISSN 0237-3688

Megjegyzés:

Tartalom(rövid ): Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.Tíz évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos királyt.Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjuou Nagy Lajos – uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott preosperálás idején – szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még feleség, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról – és a király küzdelme mellett – hogy a betegség terjedését lasítsa, építőmunkáját bevégezze – ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől…A regény Gulácsy tehetségének minden jellegzeteség legjobb formájában bomlik ki: írói eszközeinek gazdaságossága, archaizáló nyelvének színessége, hajlékonysága. Meglepő alakteremtő ereje: különösen plasztikus Erzsébet, az esendő, sorsával hadakozó nő, érzékeny, szerető asszony, s ugyanakkor kicsinyes, bosszúszomjas, gőgös és hisztérikus teremtés.Lajost királyi gondjai, betegsége és a királyné iránti aggodalom mellett még valami nyugtalanítja: elbizonytalanodó hite az isteni gondviselés jelenlétébe. A regény mellékalakjai- a király mellett őrködő, humanista orvos, Radlicza, a hatalmas, bátor, ám a politizálásban nem kellően előre látó, Nagy Lajost államfői gondjaiban követni képes Garay nándor: a királylányok gyermekifjú jegyesei: Vilmos és a durva, vad Zsigmond: Lajos idős, bohókás, szeretnivaló, léhácska anyja, aki megcsonkított kezén viseli Zách Felicián kardcsapásának emlékét -egytől egyig pompás figurák.A regényt hatalmas, tablószerű jelenetek: bálok, vacsorák, népünnepélyek, vadászatok, Szent Pál ereklyéje bevonulásának leírásai gazdagítják, melyek Gyulácsy néprajzi, történelmi kutatásainak eredményeképpen, szinte módszeresen mutatják be a kor szokásait, tárgyi világ