Keresés

új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-2-ig ( összes: 1 oldal: 2 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: erkölcsi törvény
Rendezési szempont:
Könyv
Raktári jelzet:
100 N 76
Cím:
Hajnalpír : gondolatok a morális előítéletekről
Szerzők:
Friedrich Wilhelm Nietzsche (1844-1900) ; [ford. Óvári Csaba]
Megjelenés:
Máriabesnyő-Gödöllő : Attraktor, 2009
Terjedelem:
226, [1] p. 22 cm
Terjesztés:
ISBN 978-963-9857-32-2 fűzött : 3400,- Ft
Megjegyzés:
Megj. "Virradat" címmel is , Bibliogr. az utószó lábjegyzeteiben , Tartalom (rövid ): Nietzsche egyik főműve, melyben megkezdi támadását az újkor morálja ellen. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.
Nyelv:
magyar
ETO:
1(430)Nietzsche, F., 17.023,
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
165 K 14
Cím:
A gyakorlati ész kritikája
Szerzők:
Immanuel Kant (1724-1804) ; [ford. Papp Zoltán (1968-)]
Megjelenés:
[Szeged] : Ictus Kiadói BT, 1998
Terjedelem:
195 p. 22 cm
Terjesztés:
ISBN 963-85802-5-9 fűzött : 1200,- Ft
Megjegyzés:
Tartalom (rövid ): „Két dolog tölti el elmémet mindig új s egyre fokozódó csodálattal és hódolattal, minél gyakrabban és hosszabban gondolkodom el róluk: a csillagos ég fölöttem és a morális törvény bennem.” Ezzel a híres mondattal kezdődik A gyakorlati ész kritikája Zárszava, azé az írásé, amely Kant etikai műveinek sorában a második helyet foglalja el Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (1785 ) után. Noha a filozófus csodálatának tárgya és etikájának kulcsfogalma, a morális törvény már az 1760-as évek legvégén felbukkan Kant morálfilozófiai feljegyzéseiben, végleges jelentését és kontextusát éppen ebben az 1787 decemberében megjelent műben nyeri el.Noha A gyakorlati ész kritikája megjelenését követően Kant folyamatosan dolgozott filozófiai rendszere kiépítésén, ezzel mindörökre adós maradt annak ellenére, hogy a Kritikák sora hamarosan egy harmadikkal is kibővült, a kétosztatú metafizikai rendszernek (a természet és az erkölcsök metafizikája ) pedig 1797-ben megjelent a második része. Ennek a kudarcnak mélyen fekvő koncepcionális okai voltak. Az etika kitüntetett szerepe azonban soha nem kérdőjeleződött meg számára, ami talán természetes is egy olyan filozófus esetében, aki szabadságunk megnyilvánulását, a morális törvényt a kozmosz végtelenségéhez méri.
Nyelv:
magyar
ETO:
1(430)(092)Kant, I., 17.023, 111, 141.132, 165,
Példányok: