Keresés

új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-3-ig ( összes: 1 oldal: 3 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: Vetsera
Rendezési szempont:
Könyv
Raktári jelzet:
920.49 P 74
Cím:
Dámák a kastélyban
Szerzők:
Podhorányi Zsolt (1965-)
Megjelenés:
[Budapest] : Kossuth, cop. 2018
Terjedelem:
171 p. ill., részben színes 28 cm
Terjesztés:
ISBN 978-963-09-9322-7 kötött : 6990,- Ft
Megjegyzés:
Bibliogr.: p. 169-171. és a jegyzetekben: p. 155-164. , Szociológiai bibliográfia , Tartalom (rövid ): "A magyar főnemesi és nemesi famíliák, ha fel is tüntették az asszonyokat a családfán, a női leszármazást hivatalosan már nem követték. Botorság lenne azonban ennek alapján azt hinni, hogy a hölgyek ne lettek volna fontosak, hisz általuk generációk emelkedhettek fel vagy tűnhettek örökre el az emlékezet süllyesztőjében. Főrangú hölgyek sorsát követi nyomon a könyvünk, remélve, hogy a kastélyok női lakóinak portréja megérteti velünk, milyen különleges helyzetben voltak az elit hölgytagjai mielőtt teljes egyenrangúságukat ki nem vívták a társadalomban. Olyan híres dámákat veszünk sorra, akiknek élete meghatározta a kort, pályájuk jól dokumentálható, és különleges egyéniségük lámpásként világította be környezetüket. Sorsuk mintákat adott sógornőiknek és unokahúgaiknak, barátnőiknek és ismerőseiknek, sőt a közrendűeknek, a polgári vagy paraszti sorban élőknek is. Míg életük megrajzolja a magyar történelem fő vonalait, bepillantást enged a kastélyok mindennapjaiba, életvezetési szokásaikba is, amelyek olykor gyökeresen különböztek a modern kor emberétől. A vagyon megőrzésének követelményei, az etikett szabályai, az elit évszázados liturgiái számukra mindennaposak voltak, a mai olvasó azonban bizonyára megütközik a szokásaikon, szülők és gyermekeik magázódásán, azon, hogy férj és feleség külön lakrészben, hálószobában aludt, és a házasságokat az esetek döntő többségében nem a természetesen vonzalmak határozták meg. Könyvünk forrásai, a naplók az emlékiratok a levelezés, illetve a korabeli újságcikkek, lehetőséget adnak kötetünk szereplőinek, hogy „maguk is megszólaljanak” a róluk szóló fejezetekben. "
Nyelv:
magyar
ETO:
929-055.2(439)"187/191"(093), 929.732(439)"187/191"(093), 929.7(439)"187/191"(093), 943.9"187/191"(093),
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
920.49 W 21
Cím:
Sisi udvarában : a múltam : emlékiratok
Szerzők:
Marie Louise von Wallersee-Larisch ; [ford. Kajtár Mária] ; [a jegyzeteket és az utószót írta Csorba László]
Megjelenés:
Budapest : Európa, 2017
Terjedelem:
273, [8] p. 24 cm
Terjesztés:
ISBN 978-963-405-820-5 kötött : 3490,- Ft
Megjegyzés:
Megj. "Múltam" címmel is , A ford. a "Meine Vergangenheit" c. mű alapján kész., Tartalom (rövid ): Wallersee–Larisch grófnéról az újságolvasó közönség számontartotta, hogy nem csupán a világszép és extravagáns osztrák császárné és magyar királyné, Erzsébet unokahúga, de egyben az 1889 januárjában lejátszódó mayerlingi tragédiának, Rudolf trónörökös és Mary von Vetsera bárónő rejtélyes öngyilkosságának is egyik koronatanúja. A tragédia után kegyvesztett lett, és a bécsi előkelő társaság kiközösítette. A sokféle közvetett adatot összegereblyéző kutatók egy része súlyosan elmarasztalja őt, kerítőnek tekinti, aki romlott, pszichésen is beteg unokaöccse cinkosaként visszaélt a benne őszintén megbízó, fiatal bárókisasszony naivságával és szerelmi bódulatával. Mások szerint azonban ő csupán akaratlan közreműködő, sőt maga is áldozat volt, akit Rudolf manipulált, és semmiképp sem tekinthető felelősnek azért, amit Mary von Vetsera a maga felnőtt akaratából és elhatározásából végül megtett. Ha az előbbi igaz, akkor Marie Louise megérdemelte, hogy a társaság kitaszítsa köreiből – ám ha az utóbbi, akkor ez a büntetés túlzó volt és igazságtalan. Akit igazságtalanul bántanak, persze még nem kap felmentést, hogy ha emlékiratot ír, abban csúsztasson, manipuláljon, netán hazudjon. Mentség nincs – de van magyarázat, ami némiképp világosabbá teheti a hátsó szándékokat, belső motívumokat, mégiscsak növelve valamiképp a megértést az iránt, aki ha torz eszközökkel is, de talán valódi méltánytalanság ellen tiltakozik. Mert hát ezért is fogott tollat a kezébe az, akiről a pletyka és a bulvár a mayerlingi tragédia után már csak így volt hajlandó tudomást venni: „Az a Larisch grófné, aki…” …aki ezzel az emlékirattal megpróbált szembeszállni az igazságtalannak érzett kirekesztettséggel és bosszút állni császári rokonságán. Csorba László
Nyelv:
magyar
ETO:
929(430)Wallersee-Larisch, M.(0:82-94), 929.52(436)Habsburg"18/191"(0:82-94),
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
920 L 90
Cím:
Titkok a múltból
Szerzők:
Lukács Béla (1947-)
Megjelenés:
Debrecen : TKK, [2005]
Terjedelem:
93, [2] p. ill. 29 cm
Terjesztés:
ISBN 963-596-409-9 Kötött : 840,- Ft
Megjegyzés:
Bibliogr. egyes szócikkek végén , Tartalom (rövid ): Titkok, talányok, rejtélyek meg effélék, mióta világ a világ, izgatják az embereket. Számtalan művet írtak már róluk, de titok és talány is számtalan van. Most 45-öt talál e könyvben az olvasó: néha a megoldással együtt, néha egy vagy két valószínű megoldással, néha pedig meg mindig megoldás nélkül, de azzal a megnyugtató lezárással, hogy előbb-utóbb meglesz a megfejtés. A XIX század tudományos haladásának eredményeit foglalta össze alig több mint 100 éve Tóth Béla mintaszerű munkája (Mendemondák. A világtörténet furcsaságai, Athenaeum, Budapest, 1901 ). Az eltelt évszázad nem múlt el nyom nélkül e műfajban sem. Sok témát az azóta elmúlt 104 év hozott elő. Sokszor a rejtély ismeretes volt. de a megoldást a XX század hozta meg. s a XX. század sok olyan emberi és társadalmi vonást is megvilágított, amire a XIX. század emberei nem is gondoltak, vagy nem akartak gondolni. A XIX. századnak a második fele Európában rendezett volt, a polgárság általában törvénytisztelő és illedelmes. Ezért így nézett rá a múltra is. Elmúlt korok jeles embereiről is azt tételezte fel, hogy alapjában jók és tisztességesek voltak (azaz nagyjából olyanok, mint ő ), vagy ha nem, akkor látványosan gonoszak vagy őrültek. Azután eljött a haladás százada, a nagyon várt XX. század, amely pusztító világháborúkat, zavarba ejtő pszichoanalízist és soha nem látott (? ) modern női divatot egyaránt hozott, mindezt váratlanul. Ma már megtanultuk (? ), hogy a jó király nem volt szükségképpen jó ember, vagy hogy a nagy költő (akármit is jelentsen az ), lehet nagyon kellemetlen figura is. Ahogy egy vicc csattanója mondja: ."Igaz, de nem azért tiszteljük…" Magam fizikus vagyok. Ezt azért tanom szükségesnek megemlíteni, mert az élettelen természet kutatói a történészektől és más társadalomtudósoktól eltérő iskolázást kapnak. Számunkra az Igazságnak semmi közé a megítéléshez Igazság csak egy van (ha esetleg nem ismerjük is ), és hogy mi az igazság, az a legteljesebb mértékben független attól, tetszik-e nekünk.
Nyelv:
magyar
ETO:
929(100)(089.3), 930.85(100)(089.3),
Példányok: