Keresés

új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-1-ig ( összes: 1 oldal: 1 db )
Keresési feltétel: Rekord sorszám: 23360
Rendezési szempont:
Könyv
Raktári jelzet:
Z61
Cím:
A láthatatlan póráz : Egy kutya története meg egy másiké is : Regény
Szerzők:
Zolnay Vilmos
Megjelenés:
Budapest : Szépirod. Kvk., 1977
Terjedelem:
245 l. 19 cm
Terjesztés:
ISBN 963-15-0758-0 kötött : 16,- Ft
Megjegyzés:
Ha felszínét nézzük a könyvnek, olybá tűnik, egy kutyának meg egy másiknak (egy rég holtnak ) a történetét kapjuk. Ennyi sem volna érdektelen. Gondoljunk Elias Canetti véleményére, aki az állatok fokozatos eltűnését tartja talán a legveszélyesebbnek az ember elszegényesedésében. A kutya, így tekintve a dolgot, pótszer csupán, mégis nagy jótétemény, a paradicsomi gazdagságú állatvilágot, mely nem is oly rég még körülfogta az embert, helyettesíti szinte egymagában. Zolnay könyve azonban sokkal több, mint egy „kutyatörténet”, sokat árul el ugyan a kutya belső világáról, még többet azonban az emberekéről, legtöbbet pedig – természetszerűleg – önmagáról. A kutyával kapcsolatban meg emberi sorsokon keresztül mindig a legsúlyosabb emberi gondról beszél: a szeretetről (hisz „erről tudunk a legkevesebbet” – mondja ő maga ) és a gyűlöletről, a születés és az élet csodájáról, a halál elfogadhatatlanságáról, a magányról, az egyedüllét képtelenségéről, a közösség utáni vágyról s az égi és földi hatalmaknak való kiszolgáltatottságról. Mert ugyan kiről van szó – a kutyáról-e vagy magáról az íróról és rólunk? –, mikor az író rémeket látva bolyongja be a környező utcákat, a hegyet és völgyet elcsavargott kutyáját keresve, kiről és miről, mikor megüti, ki érzi át a védtelen és életre-halálra kiszolgáltatott megütésének gyalázatát? Ki retten föl álmából, mert az álmodja, hogy a kutyája rá akarja vetni magát? É miért, hogyan álmodhat ilyet? Andrea – így hívják a kutyát –, aki maga a megtestesült hűség, hála és ragaszkodás, szolgáltatott volna okot az effajta álomra? Ugyan! És kinek kell végigképzelnie – bár nem akarja – Pimasznak (ő a rég holt kutya ) halálba vonatozását? Bizony, hogy az írónak és az ő „jóvoltából” nekünk olvasónak. A jó állatregény mindig az emberről, rólunk szól elsősorban. Zolnay könyve ezek közül való.
Nyelv:
magyar
ETO:
894.511-31,
Példányok: