Keresés
új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-2-ig
( összes: 1 oldal: 2 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: Kurszán
Keresési feltétel: Tárgyszó: Kurszán
Rendezési szempont:
Rekord sorszám:
201355
Könyv
Mű kulcs:
Árpád kódexKozsdiTamás
Raktári jelzet:
943.99 A 85
Cím:
Árpád kódex : A hazatérő magyarság és árpád sírjának kutatása
:
Kozsdi Tamás
Szerzők:
szerk. Kozsdi Tamás
Közreműködők:
Tárgyi melléktétel:
Megjelenés:
Budapest : Angyali Menedék K., cop. 2019
Terjedelem:
904 p. ill., részben térk. 24 cm
Terjesztés:
ISBN 978-615-5647-91-8 kötött : 9980,- Ft
ISBN:
978-615-5647-91-8
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): A jelen kötet, az előző évben (2018 ) megjelent Atilla kódex „testvére”. Elgondolásában ugyanaz a szándék vezetett, hogy államunk kimagasló történelmi alakjaival foglalkozó korabeli forrásokat a dohosodó, penészedő könyvtárak hátsó polcairól leporolva, megtisztítva, megmentve egy kötetben átörökítsük az utókornak, valamint a jelenkori közvélemény számára újra felszínre hozzuk.Az „Árpád kódex” tanulmányai és dolgozatai két főcsoport szerint álltak össze.• Először a 880-910-es évek eseményeit ismertető munkákat mutatjuk be, ezek a jól ismert „honfoglalás” előtti, közbeni és közvetlen utáni időket ismertetik. Kimondottan Árpád vezér korát (+907 ) tartva a fókuszban.• A kötet második nagy forráscsoportja az Árpád sírjának kutatásával foglalkozó munkák. Árpád sírjáról az 1860-as évektől fokozott érdeklődés mellett jelentek meg különböző terjedelmű munkák, cikkek, cikksorozatok és elméletek. A téma érdekessége az, hogy nagyon kevés alapforrásból tudtak a kutatók dolgozni, kiindulni (Anonymus krónikájának egy sora, és egy 14. századi határjárási oklevél a két fő dokumentum ). Másik jellemző, hogy a hatalmas, sok évtizedes ráfordított energia, idő és munka ellenére, a sírt a mai napig senki sem találta meg. Megismerve azonban a kutatók sokszor egymásnak ellentmondó vélekedéseit, érveléseit, talán a mai gondolkodók – ezen korabeli kísérletek alapján – új ötletekre, megoldásokra juthatnak. Ez a második blokk lényegesen szárazabb tudományos egység, mint az első, történelmibb rész.Az „Árpád kódex” nem jelenhetett volna meg a korszakot lezáró és a magyarság történelmének egyik legnagyobb sorsdöntő ütközete a Pozsonyi csata tárgyalása nélkül, amelyről a korabeli hazai munkák szinte kivétel nélkül megfeledkeztek. Erről a ma ismert adatok alapján egy részletes és időrendi összefoglalást a kötet szerkesztője készített el.A vaskos kódex utolsó tanulmánya egy olyan Árpád sír elmélet, amely egy ma is kutató hazai amatőr elgondolása keze nyomán született, és amely egy újabb elmélet az 1860 óta tartó sokféle e
Nyelv:
magyar
Tárgyszó:
uralkodó, magyar történelem, honfoglalás, magyarságkutatás, Árpád-ház, életrajz, magyar nyelvű, magyarság, tanulmány, történelem, történelmi személy, honfoglalás, csaták, ősi intézmények, kalandozás, kalandozások, honszerzés, bolgár-magyar háború, pozsonyi csata, temetkezés, Fehéregyház, Óbuda, Párdő, Besenyő, Kurszán, pilisi hármas
ETO:
943.9"08/09", 943.9(092)Árpád, 930.8(=945.11),
Példányok:
Rekordlink:
Rekord sorszám:
76934
Könyv
Mű kulcs:
Magyarok a kitalált középkorbaIlligHeribert
Raktári jelzet:
943.99 I 35
Cím:
Magyarok a kitalált középkorban : újraírt történelem
:
Illig, Heribert
Szerzők:
Heribert Illig, Klaus Weissgerber
Megjelenés:
Budapest : Allprint, cop. 2003
Terjedelem:
363 p. ill. 20 cm
Terjesztés:
ISBN 963-212-169-4 fűzött : ár nélkül
ISBN:
963-212-169-4
Megjegyzés:
Bibliogr.: p. 325-363. , Tartalom(rövid ): Mikor történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert Illig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a „sötétként” emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott „kettős honfoglalás” elméletét, a Képes Krónika „problémás” időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. És nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.
Nyelv:
magyar
Tárgyszó:
Magyarország története, tudományosan még ki nem derített jelenségek, 7. századtól 10. századig, Európa középkori története, 7. századtól 15. századig, történettudomány elmélete, történelemfilozófia, kronológia, csillagászat, naptárak, időmeghatározás, magyar, magyar nyelvű, német szerző, történelem, magyarság, magyarok, nemzet, korai magyar történelem, Kárpát-medence, Árpád, fantomkorszak, Magyarország, Magyarország történelme, türingiai kutatás, kaukázusi kutatás, bolgár kutatás, iszlám kutatás, Pannon-Magyar kutatás, szláv kutatás, Kelet-Ázsiai kutaás, dogma, Bizánc, őshaza, átírások, Konstantin, Pannónia provincia, hunok, hun, germán, germánok, avar, avarok, szláv, szlávok, írott források, írott forrás, Nesztor-krónika, sztyeppe, rablóhordák, régészet, régészeti kérdések, időrend, keletkezés, Attila, bolgár-török, lelet, leletek, hadsereg, település, települések, barbár, barbár hordák, szarmaták, rómaiak, Attila hunjai, Káároly-legenda avarjai, kettős honfoglalás, magyar krónikák, Morva Birodalom, székely, székelyek, magyarok eredete, Árpád ősei, magyarok törzsei, magyarok vezérei, magyar vezérek, betumoger, Kurszán, Duna, 837, Konstantinápoly, Bulcsú, Lél, Árpád-ház, Szent István, honfoglalás, pénzérme, római érme, bizánci érme, Nyugat-euroopai érme, csehországi érme, arab érme, samanida érme, római érmék, bizánci érmék, Nyugat-euroopai érmék, csehországi érmék, arab érmék, samanida érmék, Nagyszentmiklósi aranykincs, számvetés
ETO:
943.9"06/09":001.94, 940.1"06/14", 930.1, 529,
Példányok:
Rekordlink:
