Keresés

új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-3-ig ( összes: 1 oldal: 3 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: Augustinus
Rendezési szempont:
Könyv
Raktári jelzet:
A95
Cím:
Vallomások : Confessiones
Szerzők:
Aurelius Augustinus ; ford. és a jegyzeteket írta Városi István ; az utószót írta Redl Károly
Megjelenés:
Bp. : Gondolat, 1982
Terjedelem:
497 p. 19 cm
Terjesztés:
ISBN 963-281-148-8 v. : 95,- Ft
Sorozat:
Etikai gondolkodók, ISSN 0133-5650
Nyelv:
magyar
ETO:
871-97=945.11, 276Augustinus_A.,
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
280 A95
Cím:
A boldog életről ; A szabad akaratról : De beata vita : De libera arbitrio
Szerzők:
Szent Ágoston ; ... az utószót és a jegyzeteket írta Kendeffy Gábor ; ford. Tar Ibolya
Tárgyi melléktétel:
Megjelenés:
Bp. : Európa, 1989
Terjedelem:
317 p. 17 cm
Terjesztés:
ISBN 963-07-4988-2 kötött : 55,- Ft
Nyelv:
magyar
ETO:
241.11:234.15, 871-83=945.11, 1Augustinus_Aurelius, 276Augustinus_Aurelius,
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
280.1 A 95
Cím:
A boldog életről ; A szabad akaratról
Szerzők:
Szent Ágoston ; [ford. Tar Ibolya] ; [... az utószót és a jegyzeteket írta Kendeffy Gábor]
Kiadásjelzés:
2. jav. kiad.
Megjelenés:
Budapest : Európa Könyvkiadó, 1997, cop. 1989
Terjedelem:
251, [2] p. 19 cm
Terjesztés:
ISBN 963-07-6253-6 kötött : 850,- Ft
Megjegyzés:
Tartalom (rövid ): Szent Ágoston két kisebb, a filozófiatörténetekben ritkábban emlegetett-elemzett traktátusát tartalmazza a kötet. Fontosságuk elsősorban vallástörténeti jelentőségűnek tűnt sokáig, annak dokumentumaiként tartották őket számon, hogy Ágoston mintegy megelőlegezte a protestáns, elsősorban a kálvini tanokat bennük, hogy a szabad akaratról belőlük kibomló ágostoni koncepció anticipálja valamiképp Kálvin predestinációtanát. A teológiai, dogmatikai vita napjainkig tart ez írások értelmezéséről, ám ennél is fontosabb, hogy újabban mindkét írást filozófiailag is kezdték alaposabban tanulmányozni, mert A boldog életről és A szabad akaratról szóló munkák nem tekinthetők kizárólagosan teológiai, főként pedig nem kegyességi írásoknak, olvasmányoknak. Igaz ugyan, hogy sem az ágostoni ismeretelmélet, sem az ágostoni történet-filozófia terén nem ér fel érvényük a nagy filozófiai munkákkal, ám az ágostoni etika és filozófiai antropológia vonatkozásában jelentőségük alig túlozható. Abból a koncepcióból kiindulva, hogy a lélek mélyén Istennel találkozhat a saját magába tekintő, annak folyamányaképp, hogy – Ágoston szerint – Isten közelebb áll hozzánk, mint mi saját magunkhoz, a két írás egészen sajátos antropológiai koncepciót nyújt, amelynek szerves részeként szerepel az akarat szerepéről és mibenlétéről, mindenekelőtt persze szabadságáról, (amely nagyon bonyolultan értelmezett szabadság ) szóló doktrína. A két rendkívül tömör, összefogott írás hatalmas és jórészt elfelejtett filozófiai-teológiai hagyományra épít, teorémáik azonban színre közvetlenül megfeleltethetők napjaink hermeneutikai és fenomenológiai koncepcióinak, természetesen sajátos nézőpontból és látószöggel.
Nyelv:
magyar
ETO:
1(37)Augustinus_A., 276, 241.11, 871-97=945.11,
Példányok: