Keresés

Rekordlink:

Glasenapp, Helmuth von (elsődleges szerző), Pálvölgyi Endre (1930-) (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

290 G 47

Cím:

Az öt világvallás : bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám

Szerzők:

Helmuth von Glasenapp ; [ford. Pálvölgyi Endre]

Közreműködők:

Megjelenés:

[Budapest] : Akkord, cop. 2005

Terjedelem:

443 p. 21 cm

Terjesztés:

ISBN 963-9429-73-2 kötött : 2483,- Ft

Megjegyzés:

Bibliogr. a jegyzetekben , Tartalom (rövid ): A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp nehéz és roppant bonyolult feladatot tűzött maga elé, amikor az öt legjelentősebb vallás – a bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám – ismertetésére vállalkozott. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja, először leírja jellemző vonásait, azután tér át történeti fejlődése ismertetésére, majd pedig tanai vizsgálatára. De nem elégszik meg ezzel, hanem összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az „örök világtörvény vallásai” és az „isteni kinyilatkoztatás vallásai”: a kereszténység és az iszlám között. Vizsgálódásainál mindig az egyes vallások legfontosabb irataira támaszkodik, leírása tárgyilagos, világos, érdekes és elgondolkoztató.

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

brahmanizmus, buddhizmus, ismeretközlő irodalom, ismeretterjesztő, iszlám, iszlám világ, kereszténység, konfucianizmus, magyar nyelvű, német szerző, néprajz, ókeresztény, vallás, vallástörténet, általános és összehasonlító vallástudomány, vallástörténet, mitológia általában

ETO:

291,

Példányok:

Rekordlink:

Jöckle, Clemens (elsődleges szerző), Kerstjens, Christopher (elsődleges szerző), Aczél Eszter Krisztina (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

720.3 J 85

Cím:

Építészeti stílusok az ókortól napjainkig

Szerzők:

Clemens Jöckle, Christopher Kerstjens ; [ford. Aczél Eszter Krisztina] ; [közread. a] Terc Kft

Közreműködők:

Megjelenés:

[Budapest] : Terc Kft., [2001]

Terjedelem:

240 p. ill., részben színes 27 cm

Terjesztés:

ISBN 963-00-7727-2 kötött : 4800,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom(rövid ): Az építészettörténeti fogalmakat rajzokkal illusztráló (800 fekete-fehér rajz és fotó, 16 oldal színes melléklet ), rövid szöveggel magyarázó könyv. A világépítészet stílusait az Ókortól a 20. századig taglaló alapmű a közép- és a felsőfokú szakképzés elengedhetetlen segédeszköze, de hasznos információkat nyújt minden érdeklődő számára.

Nyelv:

magyar

ETO:

72.03 72(100)(091),

Példányok:

Rekordlink:

Gerő László (1909-1995) (elsődleges szerző), Sedlmayr János (1932-) (illusztrálta)

Könyv

Raktári jelzet:

720 G 43

Cím:

Az építészeti stílusok

Szerzők:

Gerő László (1909-1995) ; [a rajzokat kész. Seldmayr János (1932-) et al.]

Közreműködők:

Kiadásjelzés:

2. átd. kiad.

Megjelenés:

Budapest : Holnap, 1998

Terjedelem:

143, [1] p. ill. 24 cm

Terjesztés:

ISBN 963-346-273-8 kötött : 1500,- Ft

Megjegyzés:

Bibliogr.: p. 137-139.

Nyelv:

magyar

ETO:

72.03,

Példányok:

Rekordlink:

Gál Ferenc (fordította), Kosztolányi István (fordította), Gál József (fordította), Gyürki László (fordította), Rosta Ferenc (fordította), Szénási Sándor (fordította), Tarjányi Béla (fordította), Római Katolikus Egyház Magyar Püspöki Kar (közreadta)

Könyv

Raktári jelzet:

220 B 61

Cím:

Biblia : Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás

Szerzők:

[ford. és magy. Gál Ferenc et al.] ; [bev. Gál Ferenc, Kosztolányi István]

Közreműködők:

Megjelenés:

Budapest : Szent István Társulat, 1976

Terjedelem:

1655 p., [20] t. ill., térk., reprod., fotók 24 cm

Terjesztés:

ISBN 963 360 043 [!ISBN 963-360-043-X] v. : 300,- Ft (jav.)

Megjegyzés:

Tartalom(rövid ): A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése „könyvek”. (A „könyvtekercs” jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte. ) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést ), továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Nyelv:

magyar

ETO:

22.04=945.11,

Példányok:

2 db

Rekordlink:

Augustinus Aurelius (elsődleges szerző), Kendeffy Gábor (1962-) (utószó), Tar Ibolya (1943-) (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

280.1 A 95

Cím:

A boldog életről ; A szabad akaratról

Szerzők:

Szent Ágoston ; [ford. Tar Ibolya] ; [... az utószót és a jegyzeteket írta Kendeffy Gábor]

Közreműködők:

Kiadásjelzés:

2. jav. kiad.

Megjelenés:

Budapest : Európa Könyvkiadó, 1997, cop. 1989

Terjedelem:

251, [2] p. 19 cm

Terjesztés:

ISBN 963-07-6253-6 kötött : 850,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom (rövid ): Szent Ágoston két kisebb, a filozófiatörténetekben ritkábban emlegetett-elemzett traktátusát tartalmazza a kötet. Fontosságuk elsősorban vallástörténeti jelentőségűnek tűnt sokáig, annak dokumentumaiként tartották őket számon, hogy Ágoston mintegy megelőlegezte a protestáns, elsősorban a kálvini tanokat bennük, hogy a szabad akaratról belőlük kibomló ágostoni koncepció anticipálja valamiképp Kálvin predestinációtanát. A teológiai, dogmatikai vita napjainkig tart ez írások értelmezéséről, ám ennél is fontosabb, hogy újabban mindkét írást filozófiailag is kezdték alaposabban tanulmányozni, mert A boldog életről és A szabad akaratról szóló munkák nem tekinthetők kizárólagosan teológiai, főként pedig nem kegyességi írásoknak, olvasmányoknak. Igaz ugyan, hogy sem az ágostoni ismeretelmélet, sem az ágostoni történet-filozófia terén nem ér fel érvényük a nagy filozófiai munkákkal, ám az ágostoni etika és filozófiai antropológia vonatkozásában jelentőségük alig túlozható. Abból a koncepcióból kiindulva, hogy a lélek mélyén Istennel találkozhat a saját magába tekintő, annak folyamányaképp, hogy – Ágoston szerint – Isten közelebb áll hozzánk, mint mi saját magunkhoz, a két írás egészen sajátos antropológiai koncepciót nyújt, amelynek szerves részeként szerepel az akarat szerepéről és mibenlétéről, mindenekelőtt persze szabadságáról, (amely nagyon bonyolultan értelmezett szabadság ) szóló doktrína. A két rendkívül tömör, összefogott írás hatalmas és jórészt elfelejtett filozófiai-teológiai hagyományra épít, teorémáik azonban színre közvetlenül megfeleltethetők napjaink hermeneutikai és fenomenológiai koncepcióinak, természetesen sajátos nézőpontból és látószöggel.

Nyelv:

magyar

ETO:

1(37)Augustinus_A., 276, 241.11, 871-97=945.11,

Példányok:

Rekordlink: