Keresés | Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár

Tartalom(rövid ): Szállj fel magasra, Apám hitte, Bábu vagy, Homok a szélben, Közeli helyeken, Jég dupla whiskyvel, Nélküled – mind ismerjük a legnagyobb magyar slágereket, ám keletkezésüket, a mögöttük lévő személyes történeteket, vicces epizódokat vagy akár tragédiákat annál kevesebben. Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnének kicsit többet megtudni kedvenc dalaikról, azok eredetéről. A kötet interjúiban az alkotók mesélnek kendőzetlenül az adott dal születéséről, és az interjúkat összeolvasva nem csupán a szóban forgó sláger történetét ismerjük meg, hanem kirajzolódik a magyar könnyűzene elmúlt hat évtizede is, visszatérő szereplőkkel, ismert és ismeretlen hősökkel. Az interjúkat rövid zenei elemzések egészítik ki.A Hogyan születtek? kötelező olvasmány mindazoknak, akiket nem csak a legfrissebb popslágerek érdekelnek.

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

zenetörténet, könnyűzene, Kádár-korszak, ezredforduló, Magyarország, memoár, rockzene, popzene, magyar, sláger, táncdal, népszerű dal, sláger, népies műdal, anekdota formájában, beat, rock, pop, 20. század, interjú, magyar nyelvű, magyar szerző, zene, zenekar, zenész, zenetörténet, Szörényi Levente, Bródy János, Varannai István, Tamás László, Cseh Tamás, Bereményi Géza, Novai Gábor, Várkonyi Mátyás, Szigeti Ferenc, Soltész Rezső, Németh Gábor, Szenes Iván, Gallai Péter, Köves Miklós, Miklós Tibor, Sztevanovity Zorán, Presser Gábor, Sztevanovity Dusán, Döme Zsolt, Verebes István, Szigeti Ferenc, Balázs Ferenc, Horváth Attila, Bornai Tibor, Laár András, Lengyelfi Miklós, Márton András, Soltész Rezső, S. Nagy István, Buchwart László gitáros, Kemény Győző, Pomázi Zoltán, Vörös Andor, Horváth Attila, Fenyő Miklós, Nagy Tibor, Juhász Sándor, Varga Miklós, Fortuna László, Pataky Attila, Szikora Róbert, Végvári Ádám, Dobó Ferenc, Csepregi Éva, Janicsák István, Novai Gábor, Dolly, Németh Alajos, Dévényi Ádám, Borisz Fomin, Eugene Raskin, Pálvölgyi Géza, Tátrai Tibor, Kovács Tamás, Nagy Feró, Presser Gábor, Sztevanovity Dusán, Berkes Gábor, Szentmihályi Gábor, Geszti Péter, Balázs Ferenc, Horváth Attila, Bódi László, Sárvári Vilmos, Schuster Lóránt, Lerch István, Berkes Gábor, Valla Attila, Koltay Gergely, Fenyő Miklós, Pély Barnabás, Romhányi Áron, Orbán Tamás, René Dupéré, Szabó Tibor, Kara Mihály, Bokor Gyula, Bokor Tibor, Bokor Attila, Leczó Szilveszter, Nyerges Attila

ETO:

784.3.067.26(439)(0:82-36), 78.067.26.036.7(439)(0:82-36),

Példányok:

1 db

Rekordlink:

LINK

Vélemények

MEK

Wiki

moly.hu

Google könyvek

Annotációk / Vélemények

Szerzőről szóló művek

Szerző további művei

Könyv

Raktári jelzet:

920.49 S 79

Cím:

Keményebb, mint a gyémánt : női nagyságok a magyar történelemben

Szerzők:

Soós Tibor

Közreműködők:

Soós Tibor (1969-) (elsődleges szerző)

Megjelenés:

Budapest : Álomgyár K., 2021

Terjedelem:

167 p. ill., részben színes 27 cm

Terjesztés:

ISBN 978-963-5702-57-2 kötött : 5499,- Ft

Megjegyzés:

Bibliogr.: 155-161. és a jegyzetekben: p. 162-164. , Tartalom (rövid ): „Hiánypótló gyűjtemény a legendás magyar asszonyokról.” – Karády Anna „Nők, akik szebbé, jobbá tették a világot.” – Pap Éva „Árnyékban éles fény vagy, és ékes árnyék a fényben…” – írta Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak a neki szóló versben. A nőnek, aki nemcsak a társa, hanem szellemi partnere is volt – és aki később, élete végéig viselte a költő halála után rázuhant terheket, és gondozta hagyatékát, emlékét. Sokan voltak a magyar történelemben olyan nők, akiket nem egy férfi határozott meg, hanem akik a maguk jogán igyekeztek vagy tudtak azzá lenni, akik szerettek volna. Olyan időkben is, amikor ez nem volt könnyű és magától értetődő. Nők, akikről legtöbben azt sem tudják, hogy léteztek. Mert tudjuk-e, hogy I. (Nagy ) Lajos királyunk édesanyja, Łokietek Erzsébet élete végéig fia társuralkodója volt? Hogy anyja, Szilágyi Erzsébet támogatása nélkül Mátyás soha nem lehetett volna király? Hogy Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie „indította be” a modern magyar irodalmi életet? Hogy Szendrey Júlia tehetséges író-költő volt, és nem számításból „dobta el az özvegyi fátylat”? Hogy Weöres Sándor egyik legismertebb gyerekverse nem gyerek-, hanem szerelmes vers, amit a magyar hospice-mozgalmat életre hívó pszichológusnak, Polcz Alaine-nek írt? Soós Tibor nagy sikerű Árnyékból a fényre című képeskönyvének párját tartja kezében az olvasó. Olyan magyar nők történetét, akik nemzetközi társaikhoz hasonlóan nem akartak a férfiak által meghatározott keretek között élni, hanem a maguk útját szerették volna járni. Volt, akinek sikerült, volt, akinek nem. Volt, akit csak az utókor ismert el. Sorsuk azonban példamutató a mai nők – és férfiak – számára is.

Nyelv:

magyar