Keresés
új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-3-ig
( összes: 1 oldal: 3 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: Vilenica-díj
Keresési feltétel: Tárgyszó: Vilenica-díj
Rendezési szempont:
Rekord sorszám:
108856
Könyv
Mű kulcs:
ÁllatvanbentKrasznahorkaiLászló
Raktári jelzet:
K 94
Cím:
Állatvanbent
:
Krasznahorkai László
Szerzők:
Krasznahorkai László (1954-) ; [képek] Max Neumann
Megjelenés:
Budapest : Magvető, cop. 2010
Terjedelem:
31 p. ill., színes 24 cm
Terjesztés:
ISBN 978-963-14-2845-2 kötött : 1990,- Ft
ISBN:
978-963-14-2845-2
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): Krasznahorkai hagyja, hogy prózája kanyargó hanghordozása, Becketté-hez hasonlóan, tükrözze a vizsgálódó elme működését, amint gondolkodik, elemez, rögzít, emlékezik, érzékel, ellent mond, reflektál. És akár csak Beckettnél, nála is mély és perzselő gyengédség lakozik univerzuma szívében, amit még igazabbá és valóságosabbá változtat a könyveiben rejlő tiszta komédia és hamisítatlan komorság egyvelege.A nyelv Krasznahorkai számára a klisék és a könnyű befogadhatóság dominanciája ellen küzdő erő, apró, kimunkált lázadásokat kínál fel, magasabb szinten elgondolva a teljességet és a csorba ritmust, felfegyverkezve kötésekkel, alárendelésekkel, kiszólásokkal, előkészítve az olvasó idegrendszere ellen irányzott magas feszültségű támadásokat.Alkotásai csordultig vannak fenyegetéssel, de hiba lenne ezt politikai vagy ok nélküli fenyegetettségként értelmezni. Képzeletét az igazi rettenet, a valódi erőszak táplálja, azonban azáltal, hogy kiszakítja őket megszokott szövegkörnyezetükből, a rettenet és az erőszak sokkal valóságosabbnak és sokkal inkább jelenlevőnek tűnik. Egy maga választotta komor szövegkörnyezetbe helyezi őket. Ezen a téren közelebb áll Kafkához, mint Becketthez, de érdeklődése és az élvezet, melyet a verbális tűzijátékokból nyer, és ahogy szabadjára engedi hosszú, izgalmas mondatai nyers energiáját – egyikükhöz sem hasonlítható. Európa kortárs regényírói között egyedülálló intenzitással és eredetiséggel deríti fel azt a halvány vonalat, mely elválasztja a természetet a kultúrától, a végzetet a történelemtől.Magával ragadó Krasznahorkai László munkáját abban az aktusban megfigyelni, ahogyan Max Neumann szuggesztív képei előhívják az ő mondatait. Az írót először Neumann egyik képe ihlette meg, majd Neumann az ő szavainak hatására készítette el a többi képet, melyekre Krasznahorkai, rabul esvén e sugallatos vizualitástól, elméjét szabadjára engedve, tizenhárom másik szöveg megírásával válaszolt. Ez az együttműködés, az inspirációnak és provokációnak ezen formája, kulcsként szolgál szám
Nyelv:
magyar
Tárgyszó:
ETO:
894.511-31, 75(430)(092)Neumann, _M.,
Példányok:
Rekordlink:
Rekord sorszám:
89878
Könyv
Mű kulcs:
Utazás a tizenhatos mélyéreEsterházyPéter
Raktári jelzet:
E 93
Cím:
Utazás a tizenhatos mélyére
:
Esterházy Péter
Szerzők:
Esterházy Péter (1950-2016)
Közreműködők:
Megjelenés:
Budapest : Magvető, 2006
Terjedelem:
147 p. 19 cm
Terjesztés:
ISBN 963 14 2516 9 kötött : 1771,-
ISBN:
963 14 2516 9
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): Egy hajdanvolt kisfutballista végigjárja a régi meccsek helyszíneit, Csillaghegytől Hartháig, az 54-es berni döntőtől a 2005-ös megye kettőig (nyugati csoport ). Közben fölkerül az egybe, majd megjárva a poklot (az öregedő futballista keservei ) megmarad, jobb híján, szurkolónak. Mellesleg politikai rendszerek omlanak össze. (Fejlődésregény? )Hősünk nem más, mint az Író, aki új könyvében a világról, „mindenről” szól, kiindulópontja azonban mindig „a világ legszebb, legvarázsosabb mértani alakzata, egy speciális téglalap, vonalakkal, zölddel, igen, egy futballpálya”.
Nyelv:
magyar
Tárgyszó:
ETO:
894.511-31,
Példányok:
Rekordlink:
Rekord sorszám:
10104
Könyv
Mű kulcs:
Termelési-regény, kisssregényEsterházyPéter
Raktári jelzet:
E 93
Cím:
Termelési-regény, kisssregény
:
Esterházy Péter
Szerzők:
Esterházy Péter (1950-2016)
Közreműködők:
Kiadásjelzés:
2. kiad.
Megjelenés:
Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1983, cop. 1979
Terjedelem:
473 p. ill. 21 cm
Terjesztés:
ISBN 963-271-897-6 kötött : 42,- Ft
ISBN:
963-271-897-6
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): "Mikszáth Kálmán intett a mesternek, hogy megy. 'Spiccer bár?' – kiáltott Ő, loholván egy elugrott labda után. A nagy anekdotázó, aki néhanapján* elképesztő élességgel mondta meg a véleményét a kormánynak is, a pártnak is, akinek realista ösztöne, eleven valóságérzéke megóvta, hogy a meghasonlottak, kiábrándultak útjára lépjen, akinek lelkére nyomasztóan nehezedett saját korának riasztó sivársága, mindazonáltal cinizmusba tokosodva ugyan, de az öregedő íróban is ott rejlett fiatalkori másának szép hősiessége, és akinek Tisza Kálmánhoz fűződő kapcsolatából a polgári irodalomtörténetírás mítoszt teremtett (igen, mert így akarta veszélyteleníteni metsző kritikáját: hisz hogyan lehetne az úri társadalom kegyetlen tollú szatirikusa az, aki Jókai svábhegyi villájának a teraszán csaknem minden szombaton és vasárnap Tiszának kibicel ), nos ez az ember megvonta a vállát, és visszaintett a sportoló mesternek, hogy 'bedob még valahol néhány decit'. Ő bólintott, majd figyelmesen végighallgatta, hogy mi a következő gyakorlat, ún. játékos gyakorlat következett, de Ő, mint mindig, nem értette. 'Ne haragudj, fűzfa, nem értem.' Mire elmagyarázták neki, lassan, mint a gyerekeknek. 'Érdemes volt kitaníttatni téged, haver.'Ideiktatom az ő megrökönyödését: „Hogy-hogy néhanapján?! És közben?” – De ezt úgy értsük: hogy leesett az álla."
Nyelv:
magyar
ETO:
894.511-31,
Példányok:
Rekordlink:
