Keresés | Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár

Bibliogr.: p. 683-695. , Szociológiai bibliográfia , Tartalom(rövid ): Az 1928-ban született, Oxfordban végzett, kiemelkedő angol történész rendkívül termékeny tudományos munkássága mellett keresett előadó, továbbá Margaret Thatcher, majd Tony Blair tanácsadója volt. Több műve magyarul is megjelent. A kereszténység története másik, hasonlóan nagyszabású könyvét, ?A zsidók történeté?-t folytatja. Johnson nem tartozik a száraz, akadémikus szaktudósok közé, műve a nagyközönségnek szól, élvezetes stílusban, színes és megvilágító erejű anekdotákkal megtűzdelve mutatja be, hogyan bontakozik ki egy kis zsidó szektából, emelkedik fel és terjed el világszerte a hit és szeretet útján megváltást ígérő tan, amelyet Jézus, a vándorprédikátor hirdet.Az elbeszélés szerkezetét az egyház humanista és konzervatív erői közti feszültség alakítja. A könyv szereplői közül a szerző szívéhez talán Erasmus áll a legközelebb, az ideális keresztény-entellektüel, aki úgy szilárd hitű, hogy egyszersmind széles látókörű és elfogulatlan.A kereszténység történetét – amelynek főbb szakaszai a továbbiakban a reformáció, a hit terjesztése a felfedezések korában a többi világrészen, a Szentírás értelmezése körüli viták a felvilágosodás idején, az új tudományos világkép kihívása, a XX. századi totalitárius rendszerek hatása, és végül a hit szerepe és lehetősége napjainkban – 1975-ig kíséri figyelemmel a szerző.

Nyelv:

magyar

ETO:

27(100),

Példányok:

1 db

Rekordlink:

LINK

Korábbi használat

MEK

Wiki

moly.hu

Google könyvek

Annotációk / Vélemények

Szerzőről szóló művek

Szerző további művei

Könyv

Raktári jelzet:

M 76

Cím:

Negyven prédikátor : Regény

Szerzők:

Moldova György (1934-2022)

Közreműködők:

Moldova György (1934-) (elsődleges szerző)

Kiadásjelzés:

4. kiad.

Megjelenés:

Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1983, cop. 1973

Terjedelem:

317 p. 21 cm

Terjesztés:

ISBN 963-271-941-7 kötött : 40,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom(rövid ): „Én Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá” – mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter, és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns. )1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket.Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett, egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott.Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert „hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk”. Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit, régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.