Keresés

új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-4-ig ( összes: 1 oldal: 4 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: református
Rendezési szempont:
Könyv
Raktári jelzet:
322 H 40
Cím:
Szabadkőművesből református püspök : Ravasz László élete
Szerzők:
Hatos Pál
Tárgyi melléktétel:
Megjelenés:
[Budapest] : Jaffa, cop. 2016
Terjedelem:
327, [2] p. ill. 21 cm
Terjesztés:
ISBN 978-615-5609-18-3 kötött : 3150,- Ft
Nyelv:
magyar
ETO:
284.2(439)(092)Ravasz_L., 284.2(439)"19",
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
M 90
Cím:
Erdély : A nap árnyéka
Szerzők:
Móricz Zsigmond (1879-1942)
Terjedelem:
322 p. ill 28 cm
Terjesztés:
ISBN 978-615-5269-15-8 kötött : 2500,-Ft
Sorozat:
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: „Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem” – írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében.A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót ambíciói arra sarkallják, hogy az egész világot „a bajból a jóra, a setétségből a nap világosságába” fordítsa, Erdélyt függetlenítse az osztrák és a török befolyástól, majd újraegyesítse Magyarországgal. Ám felmerül a kérdés: vethet-e a fényes sugarú napra árnyékot bármi vagy bárki? Móricz válaszában ez az árnyék a hitves, a magánytól és féltékenységtől gyötört fejedelemasszony, Károlyi Zsuzsanna, akinek mintha egyáltalán nem lenne fontos a hatalom, kizárólag a férje birtoklása, és aki nem képes elfogadni, hogy „a fejedelem nem magáért van, hanem az országért”.Kettejük konfliktusa a fény és árnyék egymást kioltó, ám egymás nélkül nem létezhető kettősének izgalmas dinamikáját tükrözi, miközben a történelem kereke megállíthatatlanul forog tovább, magával sodorva egyéneket és nemzeteket egyaránt.
Nyelv:
magyar
ETO:
894.511-311.6, 943.921"160/162"(092)Bethlen G.(0:82-31),
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
220 B 61
Cím:
Biblia : Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás
Szerzők:
[ford. és magy. Gál Ferenc et al.] ; [bev. Gál Ferenc, Kosztolányi István]
Megjelenés:
Budapest : Szent István Társulat, 1976
Terjedelem:
1655 p., [20] t. ill., térk., reprod., fotók 24 cm
Terjesztés:
ISBN 963 360 043 [!ISBN 963-360-043-X] v. : 300,- Ft (jav.)
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése „könyvek”. (A „könyvtekercs” jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte. ) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést ), továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.
Nyelv:
magyar
ETO:
22.04=945.11,
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
M 76
Cím:
Negyven prédikátor : Regény
Szerzők:
Moldova György (1934-2022)
Kiadásjelzés:
4. kiad.
Megjelenés:
Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1983, cop. 1973
Terjedelem:
317 p. 21 cm
Terjesztés:
ISBN 963-271-941-7 kötött : 40,- Ft
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): „Én Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá” – mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter, és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns. )1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket.Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett, egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott.Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert „hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk”. Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit, régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.
Nyelv:
magyar
ETO:
894.511-31,
Példányok: