Keresés | Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár

Tartalom(rövid ): A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése „könyvek”. (A „könyvtekercs” jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte. ) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést ), továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Nyelv:

magyar

ETO:

22.04=945.11,

Példányok:

2 db

Rekordlink:

LINK

Korábbi használat

MEK

Wiki

moly.hu

Google könyvek

Annotációk / Vélemények

Szerzőről szóló művek

Szerző további művei

Könyv

Raktári jelzet:

M 76

Cím:

Negyven prédikátor : Regény

Szerzők:

Moldova György (1934-2022)

Közreműködők:

Moldova György (1934-) (elsődleges szerző)

Kiadásjelzés:

4. kiad.

Megjelenés:

Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1983, cop. 1973

Terjedelem:

317 p. 21 cm

Terjesztés:

ISBN 963-271-941-7 kötött : 40,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom(rövid ): „Én Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá” – mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter, és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns. )1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket.Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett, egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott.Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert „hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk”. Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit, régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.

Nyelv:

magyar

ETO:

894.511-31,

Példányok:

1 db

Rekordlink:

LINK

Korábbi használat

MEK

Wiki

moly.hu

Google könyvek

Annotációk / Vélemények

Szerzőről szóló művek

Szerző további művei

Könyv

Raktári jelzet:

943.9 K 48

Cím:

Királyok könyve : Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói

Szerzők:

írta Bertényi Iván [et al.] ; [szerk. Gáspár Zsuzsa és Horváth Jenő] ; [fotók Barnaföldi Gábor et al.] ; [a képeket vál. Rappai Zsuzsa]

Közreműködők:

Gáspár Zsuzsa (szerkesztő), Horváth Jenő (1941-) (szerkesztő), Bertényi Iván (1939-) (közreműködő), Barnaföldi Gábor (fotó), Rappai Zsuzsa (válogatta)

Kiadásjelzés:

2. kiad.

Megjelenés:

[Budapest] : Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft., 1994

Terjedelem:

224 p. ill., színes 31 cm

Terjesztés:

ISBN 963-8185-75-9 kötött : 1650,- Ft

Megjegyzés:

Bibliogr.: p. 224. , Tartalom:ELŐSZÓAZ ÁRPÁD-HÁZI VEZÉREK, FEJEDELMEK (Bertényi Iván )AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK (Bertényi Iván )A VEGYES HÁZI KIRÁLYOK (Bertényi Iván )A HABSBURGOK MAGYARORSZÁG TRÓNJÁN (Kalmár János )AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG (Szabó Péter )EGÉSZ MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN (Diószegi István )AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA (Diószegi István )A KIRÁLY NÉLKÜLI KIRÁLYSÁG (Diószegi István )MAGYARORSZÁG URALKODÓISZÓMAGYARÁZAT

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

Magyarország története, Erdély története 1920 előtt, életrajz, Erdély, ismeretterjesztő, király, királynő, magyar nyelvű, magyar szerző, Magyarország, történelem, történelmi személy, uralkodó, Árpád-házi, vezérek, vezér, fejedelem, fejedelmek, kép, képek, fotók, fotó, fénykép, fényképek, illusztrált, illusztrácia, magyar, magyarság, magyarok, nemzet, nemzetiség, eredet, honfoglalás, kalandozás, csata, lovas, kronológia, 895, Árpád, augsburgi csata, Bizánc, királyok, családfa, családtörténet, I. Szent István, Imre herceg, Gizella, Koppány, 1000, 11. század, 10. század, őstörténet, kereszténység, keresztény, korona, koronázás, koronozási palást, jogar, országalma, kereszt, Szent Korona, Orseolo Péter, Aba Sámuel, vita, trónöröklés, trónviszály, 1038, I. András, I. Béla, András herceg, 1046, Bencés monostor, Salamon, 1063, I. Géza, 1074, I. Szent László, 1077, monda, mondakör, Könyves Kálmán, 1095, cseh hadjárat, II. István, 1116, 12. század, magyar királyság, II. Vak Béla, 1131, Ilona, Álmos herceg, Benedek-rend, II. Géza, legenda, legendák, 1141, III. István, ellenkirály, ellenkirályok, 1162, VII. Lajos, II. László, IV. István, III. Bla, hatalom, hatalomvágy, 1172, renház, rendházak, Imre, 1196, III. László, András herceg, Ausztria, menekülés, belharc, belháború, II. András, Gertrúd, Erzsébet, Aranybulla, 1205, 1222, szász, szászok, Erdéély, Nagy Magyarország, Kárpát-medence, IV. Béla, tatár, tatárok, tatárjárás, 1235, V. István, 1270, fegyverszünet, mosoni csata, cseh, csehek, Margit, Anjou-denasztia, IV. Kun László, kun, kunok, Anonymus, 1272, III. András, 1290, 13. század, küzdelmek, küzdelem, vegyes házi királyok, Vencel, Ottó, cseh király, Károly Róbert, Anjou-ház, 1308, Visegrád, I. Nagy Lajos, 1342, lovag, lovagok, Diósgyőr, nagyhatalom, nagyhatalmak, középkor, Mária, II. Károly, Zsigmond, 1387, német-magyar unió, Sárkány-rend, Albert, 14737, Szent György, V. László, I. Ulászló, Hunyadi László, keresztes hadjárat, Hunyadi János, kormányzó, határ, határok, I. Hunyadi Mátyás, Beatrix, török, törökök, török vész, 1458, fekete sereg, humanizmus, reneszánsz, zsoldos, zsoldosok, Mátyás könyvtára, Vitéz János, II. Ulászló, Werbőczy István, Covin János, Corvin Mátyás, országgyűlés, II. Lajos, I. Szapolyai János, Mohács, Lodovico Gritti, Habsburg, Habsburgok, Habsburg-ház, I. Ferdinánd, 1526, az ország három részre szakadása, Miksa, Zrínyi Miklós, művészet, Rudolf, 1576, tudomány, pénz, végvár, végvárak, Balassi Bálint, Habsburg-udvar, Hofburg, bécsi udvar, Prága, citadella, II. Mátyás, 1608, királyválasztás, Jagelló, Jagelló-kor, rendi orszáággyűlés, alsótábla, felsőtábla, alkotmányjog, II. Ferdinánd, 1619, protestáns, III. Ferdinánd, 1637, jezsuita, jezsuiták, természettudomány, természettudományok, I. Lipót, 1657, Buda, Pest, Budapest, Bp., restauráció, bíboros, érsek, érsekség, szultán, ellentámadás, felszabadítás, I. József, 1705, kuruc-labanc harc, 1705, erdélyi fejedelemség, erdélyi fejedelem, Izabella, Fráter György, János Zsigmond, szerzetes, szerzetesek, 1559, székely, székelyek, erdélyi magyar, Báthory István, 1571, Báthory Kristóf, Ghyczy János, Báthory Zsigmond, 1588, Mária Krisztierna, Székely Mózes, Vitéz Mihály, Báthory András, török-tatár, Bocskai István, 1605, magyarok, Mózese, Rókóczi Zsigmond, 1607, Báthory Gábor, Bethlen Gábor, 1613, kálvinista, fejedelmi udvartartás, Gyulafehérvár, Brandenburgi Katalon, Bethlen István, politika, politikus, I. Rákóczi György, 1630, II. Rákóczi György, 1648, Rhédey Ferenc, I. Rákóczi Ferenc, Barcsay Ákos, 1658, Kemény János, 1661, I. Apafi Mihály, 1661, II. Apafi Mihály, 1690, Bécs, erdélyi rendek, Thököly Imre, 1690, Zrínyi Ilona, evangélikus, II. Rákóczi Ferenc, 1704, III. Károly, 1711, Árpád-ház kihalása, Osztrák-Magyar Monarchia, I. Lipót, Savoyai Jenő, trónigény, pozsonyi országgyűlés, Pragmatica Sanctio, Mária Terézia, 1740, életünk, és vérünk, Szent István-rend, külpolitika, belpolitika, hétéves háború, osztrák örökösödési háború, örökösödési háború, társuralkodó, II. József, 1780, nézet, nézetek, felvilágosult, felvilágusulás, abszolutizmus, gazadságpolitika, II. Lipót, 1790, kalapos király, I. Ferenc, koronázás, 1792, függetle, köztársaság, francia-magyar háború, 1809, Lipcse, V. Ferdinánd, 1835, József nádor, reformkor, Wesselényi Miklós, Gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, 18. század, forradalom, szabadságharc, Petőfi Sándor, 1848-1849, 1848, 1849, 1848/49, március 15, kor, ányzóelnők, Ferenc József, Zsófia főhercegné, Sissi, Sissy, Erzsébet királyné, kiegyezés, 1867, Gróf Andrássy Gyula, parlament, Gödöllő, békeidő, "boldog békeidő", kávéház, kávéházak, I. világháború, első világháború, 1. világháború, 18. század, 19. század, 20. század, IV. Károly, 1916, 1918-1919, őszirózsás forradalom, király nélküli királyság, Trianon, trianoni béke, trianoni békeszerződés, Horthy Mikós, 1920, Magyar Köztársaság

ETO:

943.9(092), 943.921(092),

Példányok:

1 db

Rekordlink:

LINK

( összes: 1 oldal: 6 db )
megjelenítve: 1.oldal: 1-6-ig
új keresés megadása

Oldalra ugrás: