Keresés

új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-3-ig ( összes: 1 oldal: 3 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: Bancarella-díj
Rendezési szempont:
Könyv
Raktári jelzet:
100 G 13
Cím:
Sofie világa : regény a filozófia történetéről
Szerzők:
Jostein Gaarder (1952-) ; [ford. Szöllősi Adrienne (1965-)]
Megjelenés:
Budapest : Magyar Könyvklub, 2001, cop. 1995
Terjedelem:
575 p. 22 cm
Terjesztés:
ISBN 963-547-377-X kötött : 2200,- Ft
Nyelv:
magyar
ETO:
1(100)(091)(0:82-31), 930.85(100)(0:82-31),
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
S 94
Cím:
Kisvárosi életek
Szerzők:
Elizabeth Strout (1956-) ; [ford. Szieberth Ádám]
Megjelenés:
Budapest : General Press, [2010]
Terjedelem:
351 p. 20 cm
Terjesztés:
ISBN 978-963-643-204-1 fűzött : 2800,- Ft
Megjegyzés:
Tartalom (rövid ): A tizenhárom történetet tartalmazó könyv novelláskötetként, de akár regényként is olvasható, hiszen az egyes darabokat Olive Kitteridge központi alakja fogja össze. Az idős asszony, Maine állam egy óceánparti kisvárosában tanított matematikát. A nagydarab, kemény Olive szenvedélyességével, zsarnoki természetével, gyötrődéseivel olyan figura, aki hol főszereplőként, hol rezonőrként jelenik meg a könyvben.A Kisvárosi életek nem pusztán az öregedő embert körülvevő világot tárja az olvasó elé, Olive Kitteridge történeteiben a szűkölő szeretetéhség, a másikba való görcsös kapaszkodás, a magára maradás, az örökös remény minden korosztály, minden kapcsolat állandó velejárója.A történetek érzelmességét, olykor melodrámáját Elizabeth Strout csodálatos stílusérzékkel írja fölül a főszereplő szigorú erejével, és az emberi természet rejtélyességének, a kapcsolatok reménytelenségének tapasztalatával. Ehhez a távolságtartó, néhol sprőd megfogalmazáshoz az óceán nyílt horizontját megbontó halászkikötők, apró fehér házakkal pöttyözött virágzó kertek adják a hátteret. A természet líraisága az örök körforgásba vetett hitnek, a tönkrement, elhaló kapcsolatokat váltó újabb egymásra találásoknak mégis állandó jelenlétét erősíti ebben a különös, karcos szépségű könyvben.Elizabeth Strout történetei folyóiratközlésként láttak először napvilágot. Később kötetbe szerkesztve a szerző elnyerte könyvével a Pulitzer-díjat.Tartalomjegyzék:- Patika- Jön a dagály- A zongorista- Kis durranás- Éhezés- Más út- Téli koncert- Tulipán- Útikosár- Palackba zárt hajó- Biztonság- Bűnöző- Folyó
Nyelv:
magyar
ETO:
820-32(73)=945.11,
Példányok:
Többkötetes könyv
Raktári jelzet:
H 21
Cím:
Gyökerek
Szerzők:
[Alex Haley ; ford. Tótisz András]
Megjelenés:
Budapest : Új Esély, cop. 1994
Terjedelem:
2 db 21 cm
Terjesztés:
ISBN 963-7828-46-X
Megjegyzés:
Regény
Nyelv:
magyar
ETO:
820-31(73)=945.11,
Kötetek:
2 db
Cím:
1. köt. - Gyökerek I. / Alex Haley (1921-1992 ) ; [ford. Tótisz András]
Terjedelem:
434 p. 21 cm
Megjelenés:
1994
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.1767-ben a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik – minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna.Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit:"Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni… és senki nem látta többé…Megállt bennem a lélek – írta Haley –, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!… Az afrikai, aki „Kin-té”-nek nevezte magát, „kó”-nak hívta a gitárt, „Kambi Bolongó”-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében!…Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképz
Tárgyszavak:
Példányok:
borítókép
Cím:
2. köt. - Gyökerek II. / Alex Haley (1921-1992 ) ; [ford. Tótisz András]
Terjedelem:
434 p.
Megjelenés:
1994
Megjegyzés:
Tartalom(rövid ): Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.1767-ben a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik – minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna.Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit:"Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni… és senki nem látta többé…Megállt bennem a lélek – írta Haley –, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!… Az afrikai, aki „Kin-té”-nek nevezte magát, „kó”-nak hívta a gitárt, „Kambi Bolongó”-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében!…Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképz
Tárgyszavak:
Példányok:
borítókép