Keresés

Rekordlink:

Vadas József (1946-) (elsődleges szerző)

Könyv

Raktári jelzet:

745 V 11

Cím:

Biedermeier : a polgári otthon és lakáskultúra

Szerzők:

Vadas József (1946-) (művészettörténész)

Közreműködők:

Kiadásjelzés:

2. átd. kiad.

Megjelenés:

[Budapest] : Geopen, cop. 2016

Terjedelem:

157, [2] p. ill., főként színes 31 cm

Terjesztés:

ISBN 978-615-5331-50-3 kötött : 6990,- Ft

Megjegyzés:

Bibliogr.: [158].

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

művészettörténet, lakáskultúra, biedermeier, 18. század, 19. század, művészi bútorzat, bútorok, biedermeier bútorok, biedermeier művészeti stílus, lakásművészet, biedermeier lakásművészet, illusztrált, korrajz, magyar nyelvű, magyar szerző, magyar nyelven, illusztráció, illusztrációk

ETO:

749.035.37 7.035.37 747.035.37,

Példányok:

Rekordlink:

Irving, John (1942-) (elsődleges szerző), Pásztor Péter (1960-) (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

I 72

Cím:

Árvák hercege

Szerzők:

John Irving (1942-) ; [ford. Pásztor Péter]

Közreműködők:

Megjelenés:

Budapest : Cartaphilus, 2011

Terjedelem:

572, [1] p. 22 cm

Terjesztés:

ISBN 978-963-266-186-5 kötött : 3490,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom (rövid ): Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.A 20. század elején Amerikában, a kanadai határ közelében elterülő vadonban kisváros születik a semmiből. St. Cloud's létezését egy papíripari társaságnak köszönheti, amely az ipari forradalom nevében letarolja az őserdőt ezen az isten háta mögötti szegleten. Amikor aztán kivágtak minden fát, a cég odébbáll, s nem marad más hátra, csak a vasútállomás, az egykori fűrésztelep romjai, no meg az árvaház. Ezen a különös helyen kezdődik Homer Wells odisszeája. Ő az egyetlen árva, akinek sehogy sem sikerül nevelőszülőkre találnia, így sosem szakad el végleg az árvaháztól, és azt tekinti igazi otthonának. Wilbur Larch, az árvaház alapítója és orvosa, aki felelősséget érez Homer iránt, maga mellé veszi a fiút, és megtanítja mindarra, amit ő tud. Arra is, hogy a törvény tilalma ellenére miként lehet segíteni a bajba jutott fiatal vagy többé-kevésbé fiatal nőkön. Miközben igyekszik szerető családot találni minden árvának, és addig is embert faragni belőlük, ítélkezés nélkül szabadítja meg nem kívánt magzatuktól az asszonyokat. A tanítvány nem így látja a dolgot, és a két férfi útjai szétválnak. Homer Wells elhagyja az árvaházat, elszegődik egy almáskertbe, ahol megismeri a szerelmet is. Itt véget is érhetne a történet, az élet azonban nem ilyen egyszerű. Homer beleszeret legjobb barátja szerelmébe, és a sors kegyetlen fintora, hogy a háború hozza össze a szerelmeseket. Ettől még jobban összekuszáládnak a dolgok, és a legtisztább érzések is maszatosak lesznek. A történet hőseinek előbb-utóbb szembe kell nézniük önmagukkal, hogy tisztázhassák, hová is tartoznak.

Nyelv:

magyar

ETO:

820-31(73)=945.11,

Példányok:

2 db

Rekordlink:

Mikszáth Kálmán (1847-1910) (elsődleges szerző)

Könyv

Raktári jelzet:

M 67

Cím:

A fekete város

Szerzők:

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Közreműködők:

Megjelenés:

Kistarcsa : STB Kv., cop. 2007

Terjedelem:

446, [3] p. 19 cm

Terjesztés:

ISBN 963-9720-11-9 kötött 1250,-

Sorozat:

Klasszikusok mindenkinek, ISSN 1789-5227

Megjegyzés:

Tartalom(rövid ): A századvég-századelő – Jókai mellett – legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

magyar irodalom, regény, 17. század, 18. század, filmadaptáció, gyilkosság, klasszikus, korrajz, kuruc, kor, magyar nyelvű, magyar szerző, Magyarország, palóc, posztumusz, történelmi regény

ETO:

894.511-31,

Példányok:

Rekordlink:

Furdy Mária (összeállította)

Könyv

Raktári jelzet:

H 74

Cím:

Hofi : pusszantás mindenkinek

Szerzők:

Hofi Géza (1936-2002) ; [összeáll. és az interjúkat kész. Furdy Mária]

Közreműködők:

Tárgyi melléktétel:

Hofi Géza (1936-2002)

Kiadásjelzés:

jav.

Megjelenés:

[Budapest] : B.U.S. Press, 2002

Terjedelem:

227 p. 20 cm

Terjesztés:

ISBN 963-86231-4-4 fűzött : 983,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom (rövid ): Több a téma: lopás, hazugság, csalás, okádnivaló. Több a célpont, hát többet találok el. S akit találat ér, az nem örül. Mondták is már, hogy engem le kell söpörni a színpadról. De igazából gyöngék ahhoz, hogy visszalőjenek. Meg aztán mással vannak elfoglalva. Hogy kaszáljanak, hogy megszedjék magukat. Csomagolnak, meg ilyesmi. Aktuális maradt utolsó pillanatig. Nem várta meg a két durva hetet. Pusszantott, és elment. …a műsor sokáig úgy indult, hogy az omladozó kémény téglái közül előbújik Hofi, és azt mondja „Heil, Csurka! Meddig lesz így?” A próbák idején még nemigen tudtuk, hogy mit kezdjek az ágytállal, ami ott hevert az ágyam alatt. Aztán egy előadáson véletlenül a lábam elé került, és én beleléptem. Attól kezdve az ágytál a cipőm lett. Egy másik alkalommal a nyelére léptem rá, amitől a kedves kis alkalmatosság a levegőbe repült. Elhatároztam, ha még egyszer felugrik, elkapom a nyakát. Elkaptam. Így lett belőle nyeles fésülködő tükör. Aztán meg fehér egér. Meg palacsintasütő. Nem vagyok én se klasszikus, se mai magyar, se mai külföldi. De pótszéken is ülnek meg állnak. Meg is kérdem: Ennyi ember ide bejött? Most bátrak vagytok, vagy munkanélküliek? Akarom, hogy szeressenek is. Akarom… Egyszerűen azért, mert elfáradtam a konfliktusokban. És most játszani szeretnék.

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

varietéművész, kabaréművész, humorista, Magyarország, életrajz, interjú, Hofi G., varieté, kabaré, Magyarország, 1970-es évektől 1990-es évekig, életrajz, humoros, interjú, korrajz, magyar, magyar nyelvű, riport, színháztörténet

ETO:

792.73.071(439)(092)Hofi G.(047.53), 792.73(439)"197/199",

Példányok:

Rekordlink:

Márai Sándor (1900-1989) (elsődleges szerző)

Könyv

Raktári jelzet:

M 28

Cím:

Napnyugati őrjárat : egy utazás regénye

Szerzők:

Márai Sándor (1900-1989) ; [szerk. Mészáros Tibor (1965-)]

Közreműködők:

Megjelenés:

[Budapest] : Helikon, 2004

Terjedelem:

155 p. 19 cm

Terjesztés:

ISBN 963208858-1 [!ISBN 963-208-857-3] kötött : 1690,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom (rövid ): E kötetből az olvasó nem az örökké felfedezőútra induló Márait ismerheti meg. Az író ezúttal olyan helyszínekre (Párizs és London ) látogat el, ahol korábban, hosszabb-rövidebb ideig, járt már. Megkondultak a vészharangok Európa felett, elhangzott a figyelmeztető szó a „Nyugat alkonyáról”. Mindennek valóságáról személyesen akar meggyőződni az örök vándor Márai, ezért látogat el Párizsba és Londonba. Nem hagyományos útleírás a kötet, sokkal inkább személyes emlékek és megfigyelések ötvözete. Egykori szállodák, vendéglők, a franciák és angolok elgondolkodtatóan különc szokásai finom iróniával szövik át a kötetet. Az író nem kirándulni, hanem őrjáratra indult, mert érzi, utoljára ül vonatra: elkerülhetetlennek látszik az újabb világpusztulás, a háború. A könyv látlelet a háború előtti utolsó pillanatokban, s a vizitáló „orvos” reménykedik, hogy a „beteg” csak gyengélkedik. Itt is és most is a műveltségben látja az egyetlen megoldást: „…egy kultúrát a végső pillanatban nem a légelhárító ágyúk védenek meg, hanem az emberi műveltség lelkiismerete.” A kötet 1936-ban jelent meg először, s három év múlva a légelhárító ágyúk jutottak főszerephez. Egy író feladata viszont nem lehet más, mint amit őrjárata egyik befejező gondolatataként mond el: „…adj hírt, hogy élnek még Napnyugaton emberek, akik nem tudnak másként lélegzeni, csak a szabadság levegőjében.”

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

magyar irodalom, útleírás, 20. század, Anglia, Európa, Franciaország, korrajz, Kossuth-díj, magyar nyelvű, magyar szerző, társadalomrajz

ETO:

894.511-31,

Példányok:

Rekordlink: