Keresés

Tacitus, Publius Cornelius (elsődleges szerző), Borzsák István (1914-) (fordította), Zsolt Angéla (jegyzetekkel ellátta)

Könyv

Raktári jelzet:

937 T 12

Cím:

Tacitus összes művei

Szerzők:

Publius Cornelius Tacitus ; [ford. Borzsák István] ; [a jegyzeteket összeáll. Zsolt Angéla]

Közreműködők:

Megjelenés:

Szeged : Szukits, cop. 2001

Terjedelem:

515, [2] p. 25 cm

Terjesztés:

ISBN 963-9393-72-X kötött : 3200,- Ft

Megjegyzés:

A ford. a "Corn. Taciti opera omnia" (Leipzig : Teubner, 1961-1965 ) c. kiad. alapján kész. , Tartalom(rövid ): Tacitus életműve a római történetírás csúcsteljesítménye, máig eleven kincsesháza, s nemcsak azért, mert páratlan értékű forrás, mert lapjain megelevenedik Tiberius, Nero és Agrippina sorsa, a római birodalom kisebb-nagyobb alakjainak története, a győzelmes és véres hadjáratok-harcok, mert a krónikás alaposságával tudósít idegen népek, s különösen a germánok társadalmáról, szokásairól, erkölcséről, hanem azért is, mert ez a ragyogó, kritikus és keserű szellem a latin széppróza utolérhetetlen remekét alkotta meg. Egy-egy mondata is az ábrázolt alak egész egyéniségét képes megragadni, egy-egy szava is tettek mögé világít, egy-egy sorban viharos drámákat tud megjeleníteni. Sokszor a talányosságig tömör stílusa arányos formába fogja a túláradóan gazdag tartalmat, a bölcs elmélkedéseket. Nem könnyű olvasmány Tacitus még magyarul sem, de aki belemélyed, aki figyelmesen követi az események és a gondolatok szálait, a világirodalom egyik nagy alapművét hódíthatja meg, járhatja be egyre növekvő gyönyörűséggel.

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

atin irodalom, szerzői gyűjtemény, magyar nyelven, Római Birodalom története, ókori Róma története, 1. század, életmű, háború, latin, magyar nyelvű, ókor, ókori, polgárháború, pszichológia, Róma, Római Birodalom, római szerző, töredék, történelem

ETO:

871-821=945.11, 937,

Példányok:

Rekordlink:

Iosephus Flavius (elsődleges szerző), Révay József (1881-1970) (fordította), Hahn István (1913-1984) (előszó)

Könyv

Raktári jelzet:

931 J 77

Cím:

A zsidók története : XI-XX. könyv

Szerzők:

Josephus Flavius (37?-100) ; [... ford. Révay József (1881-1970)] ; [... az előszót írta Hahn István (1913-1984)]

Közreműködők:

Kiadásjelzés:

3. kiad.

Megjelenés:

[Budapest] : Gondolat Könyvkiadó : Talentum Könyves és Kereskedő Kft., 1994

Terjedelem:

XLII, 640 p. 19 cm

Terjesztés:

ISBN 963-282-717-1 kötött : 790,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom(rövid ): Josephus a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének „az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig” – azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a „zsidó háború” kitöréséig ) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.

Nyelv:

magyar

Tárgyszó:

zsidó nép története, zsidóság története, ókori görög irodalom, történeti művek, magyar nyelven, Közel-Kelet, magyar nyelvű, ókor, ókori, ókori irodalom, Római Birodalom, római szerző, történelem, világtörténelem, zsidó, zsidóság

ETO:

933, 875-94=945.11,

Példányok:

Rekordlink:

Marcus Aurelius Római Birodalom: császár (elsődleges szerző), Huszti József (1887-1954) (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

100 M 29

Cím:

Elmélkedések

Szerzők:

Marcus Aurelius (121-180) ; [ford. Huszty [!Huszti] József (1887-1954)]

Közreműködők:

Megjelenés:

[Budapest] : Kossuth Könyvkiadó, 1996

Terjedelem:

144, [3] p. 19 cm

Terjesztés:

ISBN 963-09-3852-9 kötött : 655,- Ft

Megjegyzés:

A ford. Leopold, I. H. "M. Antonius imperator ad se ipsum" (Oxonii : E Typographeo Clarendoniano, 1908 ) c. műve alapján kész. , Tartalom (rövid ): Marcus Aurelius császár az ókori Róma vérzivataros éveiben vetette papírra filozófiaielmélkedéseit. Gondolatai és tanácsai közel két évezred elteltével sem veszítettekérvényességükből. Eredetileg görögül írt feljegyzései a világirodalom legolvasottabb művei közétartoznak.A Troubadour Books Időkapu sorozatának legújabb kötete valódi időutazás, amelyneksegítségével megismerkedhetünk a 2. évszázadban élt római császár, Marcus Aurelius bölcs gondolataival és a lét nagy kérdéseiről alkotott véleményével.

Nyelv:

magyar

ETO:

1(37)Marcus Aurelius, 17, 875-96=945.11,

Példányok:

Rekordlink:

Augustinus Aurelius (elsődleges szerző), Kendeffy Gábor (1962-) (utószó), Tar Ibolya (1943-) (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

280.1 A 95

Cím:

A boldog életről ; A szabad akaratról

Szerzők:

Szent Ágoston ; [ford. Tar Ibolya] ; [... az utószót és a jegyzeteket írta Kendeffy Gábor]

Közreműködők:

Kiadásjelzés:

2. jav. kiad.

Megjelenés:

Budapest : Európa Könyvkiadó, 1997, cop. 1989

Terjedelem:

251, [2] p. 19 cm

Terjesztés:

ISBN 963-07-6253-6 kötött : 850,- Ft

Megjegyzés:

Tartalom (rövid ): Szent Ágoston két kisebb, a filozófiatörténetekben ritkábban emlegetett-elemzett traktátusát tartalmazza a kötet. Fontosságuk elsősorban vallástörténeti jelentőségűnek tűnt sokáig, annak dokumentumaiként tartották őket számon, hogy Ágoston mintegy megelőlegezte a protestáns, elsősorban a kálvini tanokat bennük, hogy a szabad akaratról belőlük kibomló ágostoni koncepció anticipálja valamiképp Kálvin predestinációtanát. A teológiai, dogmatikai vita napjainkig tart ez írások értelmezéséről, ám ennél is fontosabb, hogy újabban mindkét írást filozófiailag is kezdték alaposabban tanulmányozni, mert A boldog életről és A szabad akaratról szóló munkák nem tekinthetők kizárólagosan teológiai, főként pedig nem kegyességi írásoknak, olvasmányoknak. Igaz ugyan, hogy sem az ágostoni ismeretelmélet, sem az ágostoni történet-filozófia terén nem ér fel érvényük a nagy filozófiai munkákkal, ám az ágostoni etika és filozófiai antropológia vonatkozásában jelentőségük alig túlozható. Abból a koncepcióból kiindulva, hogy a lélek mélyén Istennel találkozhat a saját magába tekintő, annak folyamányaképp, hogy – Ágoston szerint – Isten közelebb áll hozzánk, mint mi saját magunkhoz, a két írás egészen sajátos antropológiai koncepciót nyújt, amelynek szerves részeként szerepel az akarat szerepéről és mibenlétéről, mindenekelőtt persze szabadságáról, (amely nagyon bonyolultan értelmezett szabadság ) szóló doktrína. A két rendkívül tömör, összefogott írás hatalmas és jórészt elfelejtett filozófiai-teológiai hagyományra épít, teorémáik azonban színre közvetlenül megfeleltethetők napjaink hermeneutikai és fenomenológiai koncepcióinak, természetesen sajátos nézőpontból és látószöggel.

Nyelv:

magyar

ETO:

1(37)Augustinus_A., 276, 241.11, 871-97=945.11,

Példányok:

Rekordlink: