Keresés

új keresés megadása
megjelenítve: 1.oldal: 1-4-ig ( összes: 1 oldal: 4 db )
Keresési feltétel: Tárgyszó: tudás
Rendezési szempont:
Könyv
Raktári jelzet:
650 M 29
Cím:
Szervezeti tanulás és döntéshozatal
Szerzők:
James Gardner March ; [szerk. Csontos Annamária, Lángfalvy Anna] ; [ford. Alexa Balázs et al.] ; [közread. a] ... Rajk László Szakkollégium
Megjelenés:
Budapest : Alinea : Rajk L. Szakkollégium, cop. 2005
Terjedelem:
326 p. ill. 24 cm
Terjesztés:
ISBN 963-86651-3-0 kötött : 3950,- Ft
Megjegyzés:
Bibliogr. a tanulmányok végén , Szociológiai bibliográfia , Tartalom (rövid ): "Jelen kötetünk olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyeket bátran ajánlhatunk a szervezetek világában mozgó valamennyi szakembernek, legyen akár vállalatvezető, akár az államigazgatás munkatársa, akár elméleti kutató. James Marchnak mindannyiunk számára van mondanivalója.Régóta ismert, de Thomas Kuhn óta rendszerbe is foglalt gondolatmenet, hogy a különböző tudományterületek közös vonása az, hogy a békés és viszonylag lassú fejlődés korszakait időről időre »tudományos forradalmak« szakítják meg. Ilyenkor megkérdőjeleződnek az adott tudományterület legalapvetőbb tételei is, új alapelvek, megközelítések (paradigmák ) alakulnak ki, amelyek aztán megalapozzák ismét viszonylag hosszabb időre a „normál tudomány” fejlődési pályáját, s egyúttal utat nyitnak a tudományos eredmények robbanásszerű, gyakorlati alkalmazása felé.Ilyen tudományos forradalom két kiemelkedő alakjának a neve találkozik most, amikor James March átveszi a Herbert Simon-díjat. " - Chikán Attila
Nyelv:
magyar
ETO:
65.012.3, 65.012.22, 65.012.4,
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
681.3 R 85
Cím:
Az internet természete : internetfilozófiai értekezés : [hálólételmélet]
Szerzők:
Ropolyi László (1949-)
Megjelenés:
Budapest : Typotex, 2006
Terjedelem:
413 p. 24 cm
Terjesztés:
ISBN 963 9664 23 5 füzött : 2457,-
Megjegyzés:
Bibliogr.: p. 359-403. és a lábjegyzetekben , Binzberger Viktor: Az internet természete , Buda Béla (1939-2013 ): Posztmodern világháló , Ismertetés: Borbély Éva: Ropolyi László: Az internet természete , Lukács György (1885-1971 ) , Luhmann, Niklas (1927-1998 ) , Habermas, Jürgen (1929- ) ,
Nyelv:
magyar
ETO:
681.324Internet 316.77,
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
301 B 32
Cím:
A média története Diderot-tól az internetig
Szerzők:
Frédéric Barbier, Catherine Bertho Lavenir ; [ford. Balázs Péter (1974-)]
Megjelenés:
Bp. : Osiris, 2004
Terjedelem:
402 p. 25 cm
Terjesztés:
ISBN 9633896436 kötött : 3680,- Ft
Sorozat:
Osiris kézikönyvek, ISSN 1416-6321
Megjegyzés:
Bibliogr. a lábjegyzetekben , Mohor Jenő: A média története : Diderot-tól az internetig , Szociológiai bibliográfia , Németország Ausztria Oroszország Franciaország Egyesült Államok Szovjetunió Olaszország Vietnám
Nyelv:
magyar
ETO:
316.774(091) 659.3(091) 681.3(091),
Példányok:
Könyv
Raktári jelzet:
100 F 76
Cím:
A szavak és a dolgok : a társadalomtudományok archeológiája
Szerzők:
Michel Foucault (1926-1984) ; [ford. Romhányi Török Gábor (1945-)]
Megjelenés:
Budapest : Osiris, 2000
Terjedelem:
431 p. 20 cm
Terjesztés:
ISBN 963-379-514-1 fűzött : 1800,- Ft
Megjegyzés:
Bibliogr. a lábjegyzetekben , Szociológiai bibliográfia , Tartalom (rövid ): Foucault-nak számos műve megjelent magyarul, ám ezek kivétel nélkül a kései, nemcsak érett, de az elmélettől egyre inkább a konkrétumok (igazságszolgáltatás, kórház, börtön, szexualitás stb. ) felé forduló – alapelveit, vezérlő szempontjait immár olvasónál feltételező – szerzőt mutatják. Ez a mű feltehetőleg a szerző legfontosabb, nevét igen hosszú időre fenntartó alkotása. Ebben az alapelveket mutatja be, méghozzá abban a stádiumban, amikor Foucault maga is „rájött” arra, hogy mi az „uralom”, mi a tudás „igazi” szerkezete, mi indokolja, sőt generálja a „gyanakvást”, mi az emberi szituáció alapvető struktúrája, mi a tudás „archeológiája” stb. Bevezető és alapozó tehát ez a fiatalkori munka az egész Foucault-i életműhöz, és rajta keresztül a strukturalizmus, neostrukturalizmus és posztmodern egész összetett kérdésköréhez. Maga a mű – külső formáját tekintve – tulajdonképpen filozófia-, illetve eszmetörténeti vizsgálódás, annak kutatása és bemutatása, hogy miképp és mit kutatott és kutat a társadalomtudomány, a filozófia és az emberrel foglalkozó számos tudományos diszciplína. Lényegét, mélystruktúráját tekintve pedig olyan ismeretelméletről van szó, amely egyben antropológia és történetbölcselet is, olyasféle fordulat az ember és megismerése tárgykörében, mint Freudé a pszichológiában, vagy Nietzschéé az etikában. A mű több bravúros egyedi filozófiai és művészeti, történeti és közgazdasági elemzést tartalmaz, lényegét azonban nem ezek a sokszor idézett és bámult csúcsteljesítmények adják, hanem ember „eltűnéséről”, mármint a tudományok felé irányuló reflektorfényéből való eltűnéséről, az eldologiasodás (éppen nem hegeli-marxi ) koncepciójáról szóló alapeszmék, amelyek Foucault helyét a gyanú filozófiájának legnagyobbjai közt jelölik ki, és akinek hatása nemcsak a posztmodern vezető filozófusainak (Derrida, Rorty stb. ) eszméin mérhető fel, de a filozófia, társadalomtudományi közgondolkodás ún. „normál” szerkezetén is. Alapmű, minden igazi
Nyelv:
magyar
ETO:
1(44)Foucault, M.,
Példányok: