Keresés

Marmion, Jean-François (1970-) (szerkesztő), Fáber András (1941-) (fordította), Kiss Kornélia (1969-) (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

301.1 H 99

Cím:

A hülyeség pszichológiája

Szerzők:

szerk. Jean-François Marmion ; [közrem. Ariely, Dan et al.] ; [ford. Fáber András és Kiss Kornélia]

Közreműködők:

Megjelenés:

Budapest : Corvina, 2022

Terjedelem:

360 p. ill. 20 cm

Terjesztés:

ISBN 978-963-13-6808-6 fűzött : 4990,- Ft

Megjegyzés:

Szociológiai bibliográfia , Tartalom (rövid ): Nem baj, ha valaki hülye, idióta, ostoba vagy szemétláda, amíg otthon, a négy fal között „csinálja”. De mit tegyünk akkor, ha nem csak az utcára jön ki, hanem megjelenik a hivatalban, a munkahelyünkön, sőt felbukkan az ismerőseink, barátaink között, ne adj' isten a családunkban is? Esetleg politikusként vagy szakértőként gátlástalanul beletolakszik az életünkbe a médián keresztül, vagy ránk talál az internetes platformokon?Természetesen próbálunk felkészülni belőle, hogy minél kevesebb fájdalmas meglepetést okozzon. Jelen könyvünk ennek a felkészülésnek az alapműve, tankönyve és szöveggyűjteménye egyszerre. Szerkesztője, Jean-François Marmion korunk hőseként kockázatos vállalkozásba fogott, amikor közel harminc harcostársával a hülyék, idióták, ostobák és szemétládák világának titkait igyekezett kifürkészni. Tették mindezt fáradságot nem kímélve, teljesen önzetlenül, az emberiség ragyogó jövője, egy normálisabb, okosabb és tisztességesebb élet reményében.A végeredmény, vagyis e könyv segítségével mi, a normális, okos és tisztességes olvasók valóban biztonságban érezhetjük magunkat. (De tényleg, komolyan! )

Nyelv:

magyar

ETO:

316.64(082), 159.95(082),

Példányok:

Rekordlink:

Reese, Byron (elsődleges szerző), Dedinszky Zsófia (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

301.9 R 46

Cím:

A negyedik kor : okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője

Szerzők:

Byron Reese ; [ford. Dedinszky Zsófia]

Közreműködők:

Megjelenés:

Budapest : Typotex, cop. 2020

Terjedelem:

299 p. 23 cm

Terjesztés:

ISBN 978-963-493-106-5 fűzött : 4500,- Ft

Megjegyzés:

Szociológiai bibliográfia , Tartalom (rövid ): Elvehetik-e a robotok a munkánkat? Öntudatra ébredhet-e egy gép? Betölthetjük-e a tudatunkat egy számítógépbe? Nyakunkon a robotapokalipszis? Byron Reese a jövőnket talán leginkább meghatározó kérdéseket, a mesterséges intelligencia fejlődését és a robotok térnyerésének várható hatásait vizsgálja. A technológiai vívmányokat középpontba állító történelmi áttekintés mellett filozófiai szempontokat is érint, és korunk különböző elgondolásait bemutatva számos lehetséges forgatókönyvet vázol fel a jövőnkről. Mire a kötet végére érünk, meglehet, megalapozottabb véleményt alkothatunk a mesterséges intelligencia jelentőségéről, lehetőségeiről és veszélyeiről, mint Bill Gates vagy Elon Musk.

Nyelv:

magyar

ETO:

316.422, 008.2, 007.52, 165.0.001.572, 681.3.004.14,

Példányok:

Rekordlink:

Bregman, Rutger (1988-) (elsődleges szerző), Darnyik Judit (1975-) (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

300 B 88

Cím:

Emberiség : mégis jobbak lennénk, mint hittük?

Szerzők:

Rutger Bregman (1988-) ; [ford. Darnyik Judit]

Közreműködők:

Megjelenés:

Budapest : HVG Kv., 2020

Terjedelem:

392 p. ill. 24 cm

Terjesztés:

ISBN 978-963-565-001-9 kötött : 4500,- Ft

Megjegyzés:

Bibliogr. a jegyzetekben: p. 337-381. , Tartalom (rövid ): Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét. Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben. De lehet, hogy mégsem igaz? Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására. „A cinizmus tengerében ez a könyv képviseli azt a biztonságos, elsüllyeszthetetlen mentő csónakot, amelyre a világnak szüksége van.” Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor – A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője„ „Az Emberiség nemcsak magasztosabb, de sokkal pontosabb képet is fest az emberi természetről.” Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője „Bregman érveire támaszkodva valódi emberi értékek mentén kellene átalakítanunk az intézményeinket és a törvényeinket.” The New Yorker RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists ) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le. A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra ). Cikkei a The Washington Post és

Nyelv:

magyar

ETO:

159.9.019.43, 316.6, 159.923, 141.319.8,

Példányok:

Rekordlink:

Staël, Germaine (elsődleges szerző), Kovács Eszter (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

150.2 S 85

Cím:

A szenvedélyek hatásáról az egyének és a nemzetek boldogságára

Szerzők:

Anne-Louise Germaine Necker de Staël-Holstein (1766-1817); [ford. és a jegyzeteket kész. Kovács Eszter]

Közreműködők:

Megjelenés:

Budapest : Gondolat, 2020

Terjedelem:

166 p. 24 cm

Terjesztés:

ISBN 978-963-693-970-0 fűzött : 3200,- Ft

Sorozat:

Észlelet / Kora Újkori Filozófiatörténeti Műhely

Megjegyzés:

Bibliogr. a lábjegyzetekben , Szociológiai bibliográfia , Tartalom (rövid ): A filozófia nem érzéketlenség, habár csökkenti az eleven fájdalmak csapását, nagy lelki és szellemi erő kell ahhoz, hogy ahhoz a filozófiához jussunk, melynek segítségét dicsérem, az érzéketlenség a jellem szokása, és nem győzelem eredménye. Germaine de Staël Habár Germaine de Staël, a 18-19. század fordulójának kimagasló írónője és politikai gondolkodója ismert Magyarországon, ma már kevés figyelmet kap, annak ellenére, hogy halálának 200. éves évfordulója alkalmából 2017-ben Franciaországban tudományos és kulturális rendezvények foglalkoztak vele. Ráadásul a 19. században a szerzőnek kultusza alakult ki Magyarországon: a magyar írónők közül csodálói közé tartozott Wesselényi Polixéna. Madame de Staëltól azonban nagyon keveset fordítottak magyar nyelvre. Csupán Németországról és Az irodalomról című műveiből jelent meg néhány részlet. Itt közreadott művének gondolatai a francia forradalom utáni kontextusban értelmezhetők, és rendszerint kiemelik, hogy Mme de Staël szakít a felvilágosodás ideáljaival. A mű mindamellett a 17. századi moralistáktól örökölt témákat is körüljár (hiúság, becsvágy ), és feleleveníti a 18. századi boldogságfilozófiák kedvelt reflexióit (pl. a filozófia által nyújtott vigasztalás és a tanulmányok szeretete ). A szöveg a korai romantika filozófiai esszéjének kiemelkedő példája. Az Észlelet sorozat tagja.

Nyelv:

magyar

ETO:

1(44)Staël-Holstein, A.-L. G. N. de, 159.942, 159.923,

Példányok:

Rekordlink:

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) (elsődleges szerző), Szabó T. Attila Rakonczai János (fordította)

Könyv

Raktári jelzet:

008 SZ 63

Cím:

Az őrült majom

Szerzők:

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) ; [ford. Szabó T. Attila (1941-) és Rakonczai János (1917-2012)]

Közreműködők:

Megjelenés:

Bp. : Magyar Közlöny Lap-és könyvkiadó, 2014

Terjedelem:

199 p. 27 cm

Terjesztés:

ISBN 978 963 9872 30-1 kötött : 2500,-

Sorozat:

Nemzeti könyvtár : magyar hősök sorozat ; 32.

Megjegyzés:

Függelék: Psalmus Humanus és hat imádság , Szociológiai bibliográfia , Tartalom (rövid ): „Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?” Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. „Az őrült majom”, ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.Tartalomjegyzék:- Az élő állapot- A béke élet- és erköcstana- Az őrült majom

Nyelv:

magyar

ETO:

008(081), 57(081), 612(081), 172.4(081),

Példányok:

Rekordlink: